Cégünkről: a Prompt-H Kft. története

Névjegy
Név: Prompt Számítástechnikai Kft.
Működési hely: Gödöllő, Testvérvárosok útja 28.
Jogi státusz: korlátolt felelősségű társaság
Ügyvezető igazgató: dr. Lengyel József gépészmérnök, OS rendszerprogramozó, mérnök-matematikus

A Prompt Számítástechnikai Kft.-t több évtizedes oktatási és kutatási tapasztalattal rendelkező egyetemi oktatók alapították meg 1989-ben, szoftver- és hardvertermékek fejlesztésére és forgalmazására, számítástechnika oktatására.

Tevékenységünket egy kis gödöllői lakásban kezdtük, majd 1993-ban egy 200 négyzetméteres bérleménybe költöztünk, 1998 januárja óta pedig saját beruházásként megépült székházban folytathatjuk működésünket.

A Prompt székháza
A Prompt épülete

A vezetők véleménye szerint a több lábon állás filozófiája a hazai kisvállalkozások hosszú távú életképességének alapfeltétele. Az oktatás, a fejlesztés és a kereskedelem az informatika egymást erősítő tevékenységei.

A Prompt rendelkezik mindazon tárgyi és személyi erőforrásokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy teljes körű számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtson. Ennek köszönheti vezető szerepét a Gödöllő környéki informatikai szolgáltatók piacán.

Oktatás

A tanfolyami oktatást 1993-ban, számítógép-kezelői tanfolyammal kezdtük meg. Ehhez egy önkormányzati tulajdonú bérleményben alakítottuk ki a tantermeket. 1994-ben szoftverüzemeltetői, 1996-ban gazdasági informatikusi, 1997-ben pedig oktatási informatikusi képzéssel bővült a kínálatunk. Oktatóközpontunk 1995-ben a Felnőttképzési Vállalkozások Szövetségének tagja lett. Hartyányi Mária (az oktatóközpont igazgatója) az FVSZ minősítő bizottságának és a Számítástechnikai Tagozat elnökségének tagja lett.

Az 1998-ban elkészült új, kétszintes irodaházunk felső szintjén számítástechnikai oktatóközpontot alakítottunk ki, három, Pentium II-es gépekkel felszerelt, hálózatba kapcsolt gépteremmel, interneteléréssel. 

Az oktatóközpontunk ebben az évben ECDL vizsgaközpont lett, és újabb tanfolyamaink is indultak: szoftverüzemeltető + angol nyelv (1998), számítógép-kezelő + angol nyelv (2000), multimédia-fejlesztő (2000; kétéves, iskolarendszerű OKJ szakképzés), számítástechnikai programozó (2002). 

Évekig teljes üzemben, napi 8-10 órában folyt tantermeinkben az oktatás: szakképzés, alap-, közép- és felsőfokú számítástechnikai nappali és esti OKJ képzések. Mivel ezeken a gödöllői Polgármesteri Hivatal sok dolgozója, valamint a gödöllői és a környékbeli általános és középiskolák sok diákja is részt vett, rengeteg környékbeli embernek fűződik valamilyen kedves emléke a Prompthoz.

Az államilag elismert bizonyítványt adó tanfolyamokon kívül vállalati megrendelésre, egyedi igények szerint speciális tanfolyamokat is szerveztünk. Intenzív nappali képzéseink legnagyobb megrendelője a Pest Megyei Munkaügyi Központ volt.

Rövidebb, szakirányú esti képzéseink (rendszergazda, webtechnikus) megrendelői a gödöllői, illetve Pest megyei vállalatok, vállalkozások voltak (pl. a gödöllői Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. és a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt., a szadai KNU Csomagolóanyaggyárak Kft., a turai Galgamenti Szövetkezet és a budapesti Lindner Kft.).

E-learning fejlesztések

Távoktatási fejlesztéseinket 1998-ban kezdtük. Több képzés tananyagához interaktív multimédiás oktató-CD-t készítettünk, és az elektronikus tananyagokat nyitott távoktatási programjainkban alkalmaztuk.

Mivel a vállalkozások részéről egyre nagyobb igény mutatkozott olyan speciális, szakosító továbbképzésekre, amelyek munka mellett végezhetők, és komoly, azonnal hasznosítható ismeretanyagot nyújtanak, célszerűnek láttuk az esti képzéseket távoktatási elemekkel kiegészíteni, illetve bizonyos tanfolyamokat távoktatási formában beindítani.

2000-ben indult online távoktatásban, nyitott szakképzésként a webtechnikus szakosító távoktatási programunk, amelyet a NYITSZAK által kiírt pályázat keretében fejlesztettünk ki.

Első, kontaktórát nem tartalmazó, online oktatási programunk fejlesztését 2001-ben kezdtük meg. A webprogramozói képzés hat moduljához elektronikus tananyagot, valamint keretrendszert készítettünk.

A Székesfehérvári Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ által kidolgozott, Internet/ECDL képzési programot 100 hallgatóval valósítottuk meg. 

Minőségirányítási rendszer

2000-ben kezdtük az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer kiépítését. 

Az Oktatási Minisztérium 2000 nyarán pályázatot írt ki az iskolarendszeren kívüli oktatási intézmények számára azzal a szándékkal, hogy az iskolarendszerben már bevezetett Comenius minőségbiztosítási program elemeit az iskolarendszeren kívüli képzők is építsék be a korábban megkezdett minőségügyi fejlesztéseikbe.

A pályázaton támogatást nyertünk, és így a megkezdett fejlesztést az ISO 9001:2000 szabvány szerint folytatva, beépítettük a rendszerbe a hazai közoktatásban alkalmazott Comenius minőségfejlesztési program elemeit. A tanúsítás 2001 decemberében hibapont nélkül megtörtént.

Oktatás napjainkban

A cég oktatással foglalkozó részlege, a Prompt Oktatóközpont 2008-ban iTStudy Hungary néven önállósodott. Az oktatási és képzési profilt helyezve előtérbe, engedéllyel rendelkező intézményként, felnőttképzési keretek között folytatja a korábban megkezdett munkát, jelentős oktatásfejlesztési és kutatási tevékenységgel kiegészítve.

Szoftver- és hardverfejlesztések

A cég által képviselt legfontosabb fejlesztési irányvonal a képfeldolgozás, multimédia-rendszerek fejlesztése és ezek biztonságtechnikai alkalmazása. 

Alapító tagjaink 1985-ben kezdtek multimédia-alkalmazások fejlesztésével foglalkozni. 

Computer Controlled Video System (CCVS)

A CCVS (Computer Controlled Video System) elnevezésű, a nemzetgazdaság számos területén alkalmazható multimédia-rendszerrel 1992-ben jelentünk meg a piacon. A CCVS-t 1992-ben, majd 1993-ban is bemutatták a CeBIT-en, amely mai napig is az egyik legrangosabb nemzetközi infokommunikációs kiállítás. 

A CCVS az analóg és digitális képfeldolgozási technológiát együttesen alkalmazó hardver-szoftver eszköz volt, amely lehetővé tette, hogy a videót a számítógép perifériájaként programozzuk, és így a filmanyagot számítógépes adatbázisként kezeljük. (A kép-hang-szöveg integrálása révén keletkezett adatbázis elnevezése a mai számítástechnikai terminológiában: hypertext.)

A képek analóg tárolása természetesen nem jelenthetett végleges megoldást, de az első fejlesztések idején még nem álltak rendelkezésre olyan hardverek és szoftverek, amelyek a dinamikus felvételek során keletkező hatalmas képanyag digitális tárolására alkalmasak lettek volna A nagy kapacitású tárak (CD ROM, CD, optikai lemez) megjelenése és elterjedése és a digitális technika fejlődése megteremtette a műszaki-technikai hátteret a rendszer továbbfejlesztéséhez. 

A termék az oktatásban, a reklámtechnológiában, az orvosi gyakorlatban, a biztonságtechnikában és a hypertext szoftver-hardver technológiában egyaránt hasznosíthatónak bizonyult.

Oktató multimédia

A CCVS legelső változata 1985-ben készült a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, oktatási célra. A rendszert akkor egy mezőgazdasági oktatófilmre épített, egyszerű tudásellenőrző program megvalósítására használtuk. Az első fejlesztésnek ma már csak történeti jelentősége van. 

Az alkalmazott hardverkonfiguráció: Commodore 64-es mikroszámítógép, UMATIC professzionális videomagnó. Az alkalmazott szoftver: Commodore Assembly nyelven írt vezérlőrutinokat használó, egyedi, BASIC nyelven fejlesztett alkalmazói program.

Publikáció: 

  • Telemédia Nemzetközi Oktatási Konferencia Budapest, 1991
  • A rendszert az MTV ismertette a „Műsoron a számítógép” c. sorozatban.

Reklámtechnológia – „Városnézés Bécsben”

Idegenforgalmi alkalmazásként a CCVS-t egy Bécsről készült ismeretterjesztő videofilmből készített multimédia-adatbázis megvalósítására használtuk.

Rendszerelemek: IBM PC XT, CGA kijelző, ITT videomagnó, CCVS0 vezérlőkártya. Az alkalmazott szoftver: Pascal környezetben fejlesztett, assembly videovezérlő rutinokra épített egyedi alkalmazói program.

Publikáció: 

  • „Városnézés Bécsben” videoszámítógépes adatbázis. 
  • „Utazás 90” nemzetközi idegenforgalmi kiállítás, Budapest, 1990. 

Rendszerünket egy osztrák cég a bécsi IFABO kiállításon is bemutatta.

Cipres – Customer Information and Presentation System

A CCVS nyugati terjesztésére létrejött az ImViSol holland–magyar vegyesvállalat, amely a rendszer megvalósítását Cipres néven hozta forgalomba. A termék általános, kiállításokon alkalmazható prezentációs eszközként az 1993-as tavaszi CeBIT-en mutatkozott be. 

Rendszerelemek: IBM PC AT konfiguráció, Siemens videó, Kodak, képlemezjátszó, CCVS vezérlőkártya és szoftver (DOS környezet), ötgombos kereső tasztatúra.

Nagyméretű reklámtábla

1994-ben a CCVS videovezérlő rendszert reklámtáblához csatlakoztattuk. A táblán megjelenő reklámanyag interaktív módon volt kezelhető. A reklámtábla-vezérlő rendszert a megrendelő 1994-ben az orosz piacon értékesítette. A rendszer szoftver- (videovezérlés, képmegjelenítés a táblán) és hardverfejlesztést (a reklámtábla, a videó és a számítógép összekapcsolása) egyaránt igényelt.

Rendszerelemek: IBM PC AT konfiguráció, CCVS vezérlőkártya és szoftver (DOS környezet), PROMPT keverőkártya, reklámtábla. 

A prototípus Budapesten, a Blaha Lujza téren működött.

Múzeumi tárgyak filmes adatbázisa 

Az ezeréves múzeumi tárgyakat nem célszerű túlságosan gyakran mozgatni. A kiállítótermek befogadóképessége nem teszi lehetővé, hogy a közönség minden fontos történelmi tárgyat élőben megtekinthessen. Ugyanakkor igen gyakori igény, hogy bizonyos múzeumi tárgyakat szakmai vagy ismeretterjesztő előadásokon bemutassanak. 

A Magyar Nemzeti Múzeum megrendelésére a fenti igényeknek eleget tevő számítógépes videoadatbázis-kezelő hardver-szoftver rendszert fejlesztettünk. 

A rendszer szoftver és hardver szempontjából egyaránt teljesen új, egyedi fejlesztés volt. Szoftveroldalról az jelentette a megoldás újszerűségét, hogy a filmes adatbázist egy már kialakított Data Ease programcsomag alatt készített számítógépes adatbázishoz kellett illeszteni. A fejlesztés mellékterméke a VideoBase szoftverfüggetlen képintegrátor volt, amellyel tetszőleges, kész adatbázishoz képeket tudtunk illeszteni. 

Publikáció: 

  • „Számítógép a muzeológiában” c. konferencia, Budapest, 1991. 
  • Computer Panoráma, 1993. július 

Rendszerelemek: IBM PC AT, háztartási TV mint képi megjelenítő, ITT videomagnó, CCVS1 vezérlő kártya. Az alkalmazott szoftver: C programozási környezetben fejlesztett rezidens videovezérlő és -visszakereső programrendszer.

Videodokumentációs Interface: VIDOK 1.0

A budapesti BM Központi Kórházban a kilencvenes években már húsz éve végeztek endoszkópos vizsgálatokat, akkor két éve pedig a videoendoszkópiát is meghonosították. A kórház szakemberei olyan számítógépes eszköz után kutattak, amellyel megoldható volt a röntgenfelvételek intelligens archiválása. 

1992-ben a kórház megrendelésére elkészítettük a CCVS2 egyedi változatát, amely röntgenfelvételek számítógépes archiválására és visszakeresésére szolgált.

A rendszerben a számítógépet egy Siemens röntgengéphez illesztettük. A sebészeti osztályon először az intraoperatív eljárásokban – epeműtéteknél (cholangiographia),az érműtéteknél (angiographia), hasüregi vizsgálatoknál (laparoscopia) és ízületi beavatkozásoknál (artroscopia) – vetették be az új módszert.

VIDOK 2.0

A képek analóg tárolása természetesen nem jelenthetett végleges megoldást, de az első fejlesztések idején még nem álltak rendelkezésre olyan hardverek és szoftverek, amelyek a dinamikus felvételek során keletkező hatalmas képanyag digitális tárolására alkalmasak lettek volna (nem beszélve a költségekről).

Publikáció:

  • Orvosi Konferencia, Budapest, 1992.
  • Orvosi Multimédia, Computer Panoráma, 1992. március
  • „Multimédia az oktatásban” kiállítás a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1995. február 8. 

Rendszerelemek: IBM PC AT 486, GB HDD, 1.2 MB FDD, COLOR multimédia monitor, PANSONIC AG-5700 videó. Az alkalmazott szoftver: Windows 3.1 grafikus felület, WatCom fejlesztői környezet

Floppy Book Interactive (FBI)

1996-ban fejlesztettük ki az FBI (Floppy Book Interactive) hypertext editor programcsomagot. A fejlesztés célja egy olyan általános célú multimédiás szoftverkörnyezet kialakítása volt, amelyben programozási ismeretek nélkül összeállítható egy képeket, szöveget, hangot, filmet ötvöző interaktív számítógépes oktató- vagy bemutatóanyag. 

PLASTIC

Az ORFK olyan multimédia-eszközt keresett a Repülőtéri Utasbiztonsági Felügyelet számára, amely alkalmas a repülőtér utasforgalmi csomópontjaiban elhelyezett röntgengép folyamatosan keletkező képanyagának archiválására és későbbi felhasználására a biztonsági felügyeletnél dolgozó személyzet oktatásában.

Az archiválórendszer megvalósítása során egy speciális, saját fejlesztésű vezérlőkártyával a számítógépet a biztonságtechnikában használatos, HEIMAN csomagröntgenhez illesztettük. A kártya és a vezérlőszoftver alkalmas volt a keletkező képanyag valós idejű digitalizálásra. 

A repülőtéri rendszer a 90-es évektől a 2000-es évek elejéig üzemelt. Felváltotta a papír alapú adminisztrációt azzal, hogy automatikusan elmentette az átengedett csomagok képét, és chipkártya és kártyaolvasó beiktatásával azt is regisztrálta, hogy ki engedélyezte a csomag továbbhaladását. A rendszernek oktatási funkciója is volt: a valós helyzetekben elmentett képeket a repülőtéri biztonsági személyzet kiképzéséhez használtuk.

Publikáció: 

  • „Multimédia az oktatásban” kiállítás a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1995. február 8. 

 

Rendszerelemek: IBM PC AT-ból épített hálózat, monitor + VGA vezérlő, HEIMAN röntgen, speciális célú vezérlő- és digitalizálókártya. Az alkalmazott szoftver: Novell hálózati op. rendszer, WatCom C fejlesztőkörnyezet, PLASTIC oktatórendszer

Digitális kamerás biztonsági és megfigyelőrendszer

A 90-es évek végén irodák, raktárak, magánterületek megfigyelésére alkalmas, digitális képrögzítésen alapuló, kamerás védelmi rendszert fejlesztettünk, Digital Video Security System néven. 

A megfigyelőrendszer szoftvere egy átlagos PC konfiguráción futott, amelyhez maximum nyolc videokamera volt csatlakoztatható. A hagyományos videós képrögzítő rendszerekkel szemben a mi rendszerünk csak akkor készített felvételeket, ha a megfigyelés alatt álló helyszíneken valami változás történt. A kamerák által befogott képtartományban kijelölhettünk téglalap alakú, úgynevezett aktív zónákat (általában ablakokat, ajtókat vagy értékes tárgyak környezetét). A szoftver csak a beállított zónákon belüli változásokra reagált, a kamera által mutatott kép irreleváns részeinek változása nem indította el a felvételt. Az aktív zónák száma, mérete és helyzete tetszőlegesen állítható volt.

A rögzített képanyag adatbázisában egy külön erre a célra fejlesztett szoftverrel bármely eseményt visszakereshettünk, és szaggatott mozgású „moziként” visszajátszhattunk.

Rendszerelemek: IBM PC Pentium 133, Windows 95 operációs rendszer, DVSS szoftver.

Publikáció: 

  • Computer Panoráma, 2001./3 sz. 24– 25. o.

A Prompt Gödöllőn és a régióban ma is az egyik legismertebb biztonságtechnikai szolgáltató.

Digitális riasztó nyaralók, hétvégi házak védelmére

A digitális riasztórendszer olyan ingatlanok védelmére nyújtott megoldást, ahol nem volt telefonvonal, esetenként az áramszolgáltatás is szünetelt, és amelyeknek a környezetében nem tartózkodott senki, aki a szokásos hangriasztást észlelhetné. 

A készülékben volt egy rádiós infraérzékelő, amely akkumulátorról működött. Ha az ingatlan belterében mozgás volt, a készülék egy rádiótelefonon keresztül SMS-t küldött a tulajdonosnak, illetve – igény szerint – folyamatos telefonhívással jelezte a riasztás tényét mindaddig, amíg a hívott fél a hívást nem fogadta. A biztonságos üzemelés egyetlen feltétele az volt, hogy az adott körzetben a rádiótelefon működéséhez legyen megfelelő térerő.

Mivel a készülék csak a beltéri mozgásra volt érzékeny, vakriasztás nem fordulhatott elő. Az esetleges áramkimaradás sem okozott gondot, hiszen minden készülék akkumulátorról működött. A biztonságos üzemelés egyetlen feltétele az volt, hogy az adott körzetben a rádiótelefon működéséhez legyen megfelelő térerő.

Rendszerelemek: infraérzékelők, mobiltelefon, a vezérlőszoftvert tartalmazó rendszerdoboz.

Publikációk: